Még csak az út elején járunk
Szécsényi-Nagy Anna elmondja: csupán az út elején járunk, annak ellenére, hogy özönlenek az eredmények. Kimutatások szerint a publikált archaikus genomok (egy szervezet teljes örökítő információja, amely a DNS-ben van kódolva) száma robbanásszerűen emelkedett 2015 és 2020 között és emelkedik azóta is – a határ a csillagos ég. Ez többek között azt is jelenti, hogy
a magyarság genetikai eredetét tekintve is radikálisan pontosulhatnak ismereteink.
A kutató szerint a genomok tömeges szekvenálásának a küszöbén vagyunk.
„Már nem csak egy-egy mintánk, egy-egy fogódzó pontunk van a történelemben, hanem ezresével szekvenáljuk az ősi genomokat, akár az őskorból, a népvándorlás korából vagy a középkorból. Az előkerült leletek függvényében, a honfoglaláskori magyarságot akár teljesen fel lehet térképezni, legalábbis amennyire az előkerült leletek ezt engedik. Eddig sok volt az olyan megállapítás, amikor egy kis rész alapján következtettünk az egészre, de az új technológiáknak köszönhetően gyakorlatilag bármit meghatározhatunk majd a csoportok diverzitásának megállapításától egészen addig, hogy melyik csoport hol telepedett le.”
A Kárpát-medence egykori genetikai térképének a megalkotása kézzelfogható közelségbe került.
Szécsényi-Nagy Anna úgy látja: ez a feladat csupán néhány év munkáját jelenti, ha az anyagi források is biztosítva vannak.
Ráadásul folyamatosan születnek új technológiák: például a DNS-kinyerésnek a módja is fejlődik, vagyis már a jobban töredezett, szennyezett DNS-t is megbízhatóan lehet izolálni. „Olyan technológiák vannak születőben, amikkel a talajból is megpróbálhatunk humán DNS-t kinyerni: ha feltárnak egy házat a régészek, mi genetikusok a talajt vizsgálva megállapításokat tehetünk arról, hogy a ház melyik szobáját mire használták, hol milyen tevékenységet folytattak.”
Részletes DNS-elemzések alapján, a régészeti kutatás eredményeinek felhasználásával akár össze lehet majd kötni egy lelőhelyen a sírokat a házakkal: megtudhatjuk, ki hol élt, kit hova temettek, milyen volt egy egykori település és közössége változásának dinamikája, milyen biológiai kapcsolataik voltak és ezek mennyire határozták meg a szociális helyzetüket, státuszukat az egyor élt embereknek.